A mesterséges intelligencia rohamos terjedése a munkaerőpiacot is átalakítja, és ez a szakképzést sem kerüli el. Németországban a DIHK — a német ipar- és kereskedelmi kamarák szövetsége — szakembere, Michael Assenmacher szerint nem szükséges az oktatási rendszer gyökeres átalakítása ahhoz, hogy az elkövetkező öt évben AI-kompetens szakmunkásnemzedék lépjen ki a munkaerőpiacra.
Assenmacher javaslata pragmatikus: a vállalatok a meglévő képzési kereteken belül, rugalmasan és pluszköltségek nélkül is beépíthetik az AI-eszközök használatát a mindennapi tanulási folyamatba. Nincs szükség sem tantervmódosításra, sem kötelező programokra — elegendő, ha a mentorok tudatosan alkalmazzák az AI-t a munkafolyamatokban, és bevonják a tanulókat ezekbe a helyzetekbe. A szabványosítás helyett a flexibilitás hozza a valódi eredményt.
A HR és a képzési felelősök számára ez egyértelmű üzenet: az AI-felkészítés nem egy jövőbeli projekt, hanem egy ma elvégezhető, fokozatos váltás. Azok a cégek, amelyek már most integrálják az AI-t a betanítási folyamatba, versenyelőnyre tesznek szert a tehetségek megszerzésében és megtartásában is. A tanulói élmény fejlesztése és a technológiai kompetencia párhuzamosan építhető.
