Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok nyomán egyre több vállalatvezető teszi fel a kérdést: ha háborús esemény károsítja az üzletet, kifizeti-e a biztosítója? Az első ösztönös válasz sokszor az, hogy nem – hiszen a legtöbb kötvényben szerepel a háborús kizáró klauzula. A valóság azonban ennél árnyaltabb, és a jogi értelmezés sokat számít.
A HBR elemzése rámutat, hogy a háborús kizárások pontos megfogalmazása, a konfliktusmódja és az érintett eszközök típusa mind befolyásolja, hogy egy kár megtérül-e. Kibertámadások esetén például külön vita tárgyát képezi, hogy állami szereplő által indított akció minősül-e „háborúnak" – erre a kérdésre bíróságok és biztosítók jelenleg is különböző álláspontot képviselnek.
HR- és vezetési szempontból ez azért releváns, mert a kockázatkezelési felelősség ma már nem kizárólag a jogi vagy pénzügyi osztályé. A HR-nek aktív szerepet kell vállalnia az üzletmenet-folytonossági tervekben, a munkavállalók biztonságát érintő protokollokban és a geopolitikai kockázatokra való felkészítésben. Aki most vizsgálja felül a biztosítási szerződéseit és a válságforgatókönyveit, az jobb pozícióból néz szembe a bizonytalansággal.
