Az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság (EHRC) nyílt állásfoglalásban szólított fel arra, hogy a brit jogalkotók tiltsák meg a munkáltatóknak: ne kérdezhessék meg a jelöltektől sem a korábbi fizetésüket, sem a bérigényüket az állásinterjúk során. Az EHRC szerint ez a bevett toborzási gyakorlat az egyik legfontosabb mechanizmus, amelyen keresztül a meglévő bérkülönbségek – különösen a nemi és etnikai alapú eltérések – átörökítődnek egyik munkahelyi pozícióból a másikba.
A bizottság adatai egyértelműek: ha egy munkavállaló alacsonyabb fizetéssel kezdte a karrierjét – ami statisztikailag a nőket és kisebbségi csoportokat érinti jobban –, akkor a bérelőzményre épülő ajánlatok ezt az egyenlőtlenséget konzerválják. Az EHRC szerint a megoldás a transzparens bérsávok kötelező közzétételével kombinált tilalom lenne, amely lehetővé teszi, hogy a jelöltek valódi piaci értékük alapján tárgyalhassanak.
HR-szemszögből ez a javaslat alapjaiban írná át a toborzási folyamatokat. A HR-csapatoknak fel kell készülniük arra, hogy a bérezési döntések egyre átláthatóbb és igazolhatóbb alapokon kell nyugodjanak. A belső bérsávok kidolgozása, a kompenzációs struktúra rendszeres auditja és a toborzók képzése a jogi megfelelőség mellett a szervezeti kultúra szempontjából is kulcskérdéssé válik – különösen, ha az EHRC ajánlásából törvény lesz.
