Rishi Sunak, az Egyesült Királyság volt miniszterelnöke nyilvánosan figyelmeztetett: a mesterséges intelligencia már most érezhetően „lapítja" a belépő szintű állások piacát, különösen a pályakezdő fiatalok számára. Sunak szerint nem a jövő, hanem a jelen problémájáról van szó – a vállalatok egyre kevésbé hirdetnek junior pozíciókat, mivel az AI eszközök kiváltják azokat a feladatokat, amelyeket korábban kezdők végeztek.
A volt kormányfő nem csupán a problémát nevezi meg, hanem megoldást is javasol: adókedvezmények bevezetésével ösztönözné a cégeket arra, hogy fiatal munkavállalókat alkalmazzanak. Ez a megközelítés szakpolitikai vitát indított el arról, hogy a technológiai fejlődés társadalmi költségeit hogyan lehet piaci eszközökkel kompenzálni. Az érintett korosztály – a 18–24 évesek – különösen kiszolgáltatott, hiszen a belépő pozíciók nemcsak jövedelmet, hanem tapasztalatot és karrieralapot is biztosítanak.
HR-szempontból ez a trend komoly tehetségmenedzsment-kihívást jelent. Ha a szervezetek nem fektetnek be a pályakezdők fejlesztésébe, hosszú távon saját utánpótlási pipájukat szűkítik be. A belépő szintű szerepkörök nem csupán operatív feladatokat látnak el – a szervezeti tudás átadásának és a jövőbeli vezető generáció nevelésének alapjai. Az AI integrációja nem jelentheti a junior tehetségek leírását.
