A Pew Research Center friss kutatása szerint a globális munkaerő 2100-ra gyökeresen más képet mutat majd: Afrikában és Dél-Ázsiában a dolgozókorú népesség tovább nő, míg Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában az elöregedés és a csökkenő születésszám komoly munkaerőhiányt okoz. Ez nem tudományos-fantasztikus előrejelzés – a tendenciák már most is érzékelhetők a munkaerőpiacokon.
A demográfiai olló nyílása azt jelenti, hogy a tehetség geográfiailag átrendeződik. A világ legdinamikusabb munkavállalói tömegei olyan régiókból kerülnek ki, amelyekre a nyugati vállalatok eddig nem építettek szisztematikusan. Eközben a fejlett gazdaságokban az idősebb munkavállalók megtartása, a migrációs munkaerő integrálása és az automatizáció gyorsítása lesz a túlélés feltétele.
HR-szempontból ez a kutatás nem 75 év múlva releváns – hanem most. A tehetségmenedzsment-stratégiák, a globális toborzási modellek és a szervezeti kultúra diverzitáspolitikája mind olyan döntéseken alapul, amelyeket a mai HR-vezetők hoznak meg. Aki ma beépíti a demográfiai trendeket a workforce planningjébe, az hosszú távon is fenntartható szervezetet épít.
