A német Szövetségi Munkaügyi Bíróság (Bundesarbeitsgericht) egyértelmű döntést hozott egy régóta vitatott kérdésben: a bónuszcélok késedelmes közlése jogi következményekkel jár. Ha a munkáltató nem adja meg időben a teljesítménycélokat, amelyek alapján a prémiumot számítják, a munkavállaló kártérítésre jogosult – és a kártérítés mértéke elérheti a teljes juttatás összegét.
A bíróság azt is kimondta, hogy a célkitűzések közlésének kezdeményezése kizárólag a munkáltatót terheli. Ez a „Initiativlast" elve: nem a munkavállalónak kell kérnie a célokat, hanem a munkáltatónak kell proaktívan kommunikálnia azokat. Ha ez elmarad, a mulasztás jogi következményei automatikusan a munkáltatónál csapódnak le – magyarázat vagy mentség nélkül.
A HR-csapatok számára ez az ítélet közvetlen feladatot jelent. A bónuszrendszerek adminisztrációját – a célok meghatározását, dokumentálását és időben történő kommunikációját – folyamatilag kell rendezni, nem ad hoc kezelni. Ahol ez nem történik meg, ott a jogi és pénzügyi kockázat valós. Érdemes átvilágítani a meglévő teljesítménymenedzsment-folyamatokat, és biztosítani, hogy a célkommunikáció minden érintett esetében dokumentált és határidőhöz kötött legyen.
