Az elmúlt hét HR-kutatásaiból és felméréseiből összeállított számösszefoglaló szerint a HR-szakemberek munkaidejük nagyjából felét ismétlődő, magas volumenű adminisztratív feladatokra fordítják. Ez az adat nemcsak az automatizáció szükségességét jelzi, hanem azt is, hogy a HR-kapacitás jelentős része nem stratégiai értékteremtésre, hanem operatív terhek kezelésére megy el.
A hét másik meghatározó száma az irodai visszatérés (RTO) rejtett költsége: egy elemzés szerint az átlagos munkavállaló évente mintegy 6 700 dollárt fizet ki pluszban azért, mert visszament az irodába. Gyermekes szülőknél ez az összeg eléri a 16 000 dollárt is – ez a szám önmagában sokat elárul arról, miért ellenállnak sokan az RTO-politikáknak.
A két adat együtt olvasva erős üzenetet hordoz a HR-döntéshozók számára: amíg a szakemberek kapacitásuk felét rutinmunkára pazarolják, addig nincs elég energiájuk a stratégiai kérdések – köztük az RTO humán és pénzügyi hatásainak – érdemi kezelésére. Az automatizáció itt nem elvesz, hanem visszaad: időt, fókuszt és hatékonyságot.