A gamifikáció – vagyis a játékelemek munkahelyi alkalmazása – az elmúlt években a tréning- és fejlesztési szakma egyik legdivatosabb eszközévé vált. Pontrendszerek, ranglisták, jelvények és kihívások özönlötték el a vállalati képzési platformokat. Egy friss kutatás azonban komoly kérdőjeleket tesz e megközelítés mellé.
A tanulmány szerint a gamifikáció hatása alapvetően a szervezeti kontextustól függ. Ahol erős a csapatkohézió, magas a pszichológiai biztonság szintje és a munkavállalók autonómiát élveznek, ott a játékosítás valóban növeli az elköteleződést és a tanulási motivációt. Ahol viszont már eleve magas a nyomás és alacsony a bizalom, ott a ranglisták és versengő elemek tovább rontják a helyzetet – szorongást, kiégést és ellenállást generálnak.
A HR-szakemberek számára az üzenet világos: a gamifikáció nem varázspálca, hanem eszköz – és mint minden eszközt, ezt is csak a megfelelő kezekben és a megfelelő pillanatban szabad bevetni. Mielőtt bármilyen ilyen jellegű programba invesztálna egy szervezet, érdemes alaposan felmérni a munkavállalói élményt, a csapatok dinamikáját és a jelenlegi stresszterhelést. Az önismeret itt is megelőzi a technológiát.
