A „nagy AI-megbánás" immár számokkal is alátámasztható. Egy friss felmérés szerint a munkavállalók 65%-a hiányolja a generatív AI előtti munkakörülményeket, 38%-uk pedig szívesen törölné a technológiát a munkahelyéről. Ez nem egy fringe-vélemény – ez egy széles körű, szisztematikus elégedetlenség, amelyet a HR-szakma nem háríthat el azzal, hogy „majd megszokják".
A kutatás részletei rámutatnak arra, hogy a frusztráció forrása nem maga az AI, hanem a bevezetés módja. A munkavállalók nagy részét nem vonták be a döntéshozatalba, nem kaptak megfelelő képzést, és az AI sokuk számára inkább plusz terhet, mint könnyítést hozott. A feladatok mennyisége nem csökkent – csak az elvárások nőttek. Ráadásul a pszichológiai biztonság is sérült: sokan attól tartanak, hogy az AI-eszközök teljesítményük mérésére is szolgálnak.
HR-szemszögből ez egyértelmű visszajelzés: a technológiai transzformáció emberi oldala elmaradt a digitális oldaltól. A HR-vezetőknek most három fronton kell cselekedniük: átláthatóbb kommunikáció az AI szerepéről, valódi bevonás a bevezetési folyamatba, és olyan munkavállalói élmény kialakítása, amelyben az AI valóban segítő eszköz – nem megfigyelési mechanizmus. A megbánás kezelhető, de csak akkor, ha a szervezetek végre komolyan veszik a dolgozói visszajelzést.
