Egy volt szingapúri építkezési vezető bíróság elé került és börtönbüntetést kapott, miután 2021 júniusa és júliusa között összesen 18 000 szingapúri dollárt fogadott el migráns munkavállalóktól. A kenőpénzeket a munkavállalók azért fizették, hogy munkát kapjanak – ez a toborzási visszaélések egyik legklasszikusabb és egyben legkártékonyabb formája, amely különösen a kiszolgáltatott helyzetű migráns munkaerőt sújtja.
A foglalkoztatási kenőpénzek jelensége Ázsia-szerte ismert probléma az építőiparban és más fizikai munkát igénylő szektorokban. A migráns munkavállalók sokszor hatalmas összeget fizetnek azért, hogy egyáltalán munkalehetőséghez jussanak – ez adósságcsapdába kényszeríti őket még az első munkanapjuk előtt. Szingapúr szigorú foglalkoztatási törvényei ellenére az ilyen visszaélések felderítése kihívást jelent, hiszen az áldozatok félnek a feljelentéstől.
HR-szemszögből ez az eset emlékeztet arra, hogy a toborzási etika és az átlátható felvételi folyamatok nem csupán jó gyakorlatok – jogi és erkölcsi kötelezettségek. A nagyvállalatok és alvállalkozóik felelőssége kiterjed a teljes ellátási láncra: ellenőrizni kell, hogy a munkaerő-közvetítők hogyan toboroznak, és aktívan kell küzdeni a kiszolgáltatott munkavállalók kizsákmányolása ellen.
