Az „always on" kultúra az egyik legtöbbet vitatott jelenség a modern munkaszervezésben – de egy friss kutatás szerint még mindig nem tisztáztuk, mit jelent pontosan. A felmérés eredményei meglepők: a vezetők többsége nem várja el a folyamatos online jelenlétet, ugyanakkor a munkavállalók döntő hányada mégis úgy érzi, mindig elérhetőnek kell lennie. A félreértés tehát nem a szándékban, hanem a kommunikációban gyökerezik.
A kutatás részletei szerint a munkavállalók jelentős része azért tartja magát állandóan „bekapcsolt" állapotban, mert nem kapott egyértelmű iránymutatást a munkaidőn kívüli elérhetőségről. Ráadásul a vezetők viselkedése – például esti emailek küldése – implicit elvárásként hat akkor is, ha szóban mást kommunikálnak. Az elvárások és a valóság közötti rés stresszhez, kiégéshez és csökkent munkavállalói elkötelezettséghez vezet.
HR-szemszögből az „always on" kérdés nem policy-probléma, hanem szervezeti kultúra kérdése. Nem elég belső szabályzatban rögzíteni az elérhetőségi elvárásokat – a vezetőknek modellezniük kell azt a viselkedést, amit elvárnak. A HR feladata, hogy segítse a csapatokat explicit normák kialakításában: mikor kell reagálni, mikor nem, és hogyan kommunikálják ezeket következetesen. A pszichológiai biztonság csak ott tud kialakulni, ahol a szabályok egyértelműek és hitelesek.
