Japán munkaerőpiaca nem torpan meg: 2025-ben harmadik egymást követő évben haladta meg az átlagos béremelkedés az 5%-ot. Ez nem véletlen ciklus – a japán gazdaságban évtizedek óta ismeretlen mértékű bérdynamika alakult ki, amelyet a demográfiai nyomás, a munkaerőhiány és az erős szakszervezeti tárgyalások együtt hajtanak.
A Rengo szakszervezeti szövetség idei весенних bértárgyalásai (shunto) rekordközeli eredménnyel zártak. A nagyobb vállalatok átlagosan 5,4%-os emelést adtak, de a kis- és középvállalkozások sem maradtak le jelentősen. A munkanélküliségi ráta historikusan alacsony szinten, 2,5% körül stagnál, ami azt jelenti, hogy a munkavállalók ma komoly alkupozícióból tárgyalnak. Az infláció szintén szerepet játszik: a reálbérek csak akkor nőnek, ha a nominális emelés meghaladja az áremelkedést.
HR-szemszögből ez az adat komoly üzenet. Japán cégek számára a kompenzáció ma már nem megtartási eszköz – hanem belépési feltétel. Aki nem tart lépést a piaci bérszinttel, egyszerűen nem tud toborozni. A HR-csapatoknak érdemes a teljes bérstratégiát felülvizsgálni: a fix béren túl a rugalmas juttatások, a karrierlehetőségek és a munkakörülmények összességét kell versenyképessé tenni. Japán példája globálisan is tanulságos: a szűkülő munkaerőpiac strukturálisan átírja a béralku szabályait.
