Kanada újabb munkaügyi vitába keveredett: a C-39-es törvényjavaslat sztrájkjogot korlátozó passzusai miatt szakértők és szakszervezetek egyaránt aggódnak. A kritikusok szerint a tervezet olyan korlátozásokat vezet be, amelyek egyenesen szembe mennek a Kanadai Munkaügyi Kongresszus és más szervezetek által hivatkozott ILO-egyezménnyel – amelyet az ország több mint ötven éve írt alá.
Az ILO 87-es számú egyezménye garantálja a szervezkedési szabadságot és a kollektív tárgyaláshoz való jogot, beleértve a sztrájk eszközét is. A törvényjavaslat ellenzői szerint a C-39 egyes szakaszai de facto megakadályoznák bizonyos szektorokban a munkavállalókat abban, hogy jogszerűen éljenek ezzel az eszközzel. Ha a törvény életbe lép, Kanada nem csupán belpolitikai viharba kerülhet, hanem nemzetközi munkaügyi fórumokon is magyarázattal tartozna.
HR-szempontból ez az ügy jóval több puszta jogvitánál. Ha az állam jogszabállyal szűkíti a kollektív fellépés lehetőségét, az a munkavállalói bizalom és a pszichológiai biztonság szempontjából is visszaüthet. A szervezetek HR-vezetőinek most különösen érdemes figyelniük a jogszabályi változásokat, és proaktívan kommunikálniuk a munkavállalókkal – mert a bizonytalanság önmagában is elég ahhoz, hogy a szervezeti kultúrát megrendítse.
