A "job hugging" – vagyis az állásba való belekapaszkodás – egyre láthatóbb jelenség a brit munkahelyeken. Amanda Hall, a Clermont Hotel Group tehetség- és szervezetfejlesztési vezetője szerint a munkavállalók azért nem mozdulnak előre, mert bizonytalannak érzik a munkaerőpiacot, és inkább a biztonságosnak tűnő status quóba kapaszkodnak.
A jelenség mögött azonban nem csupán munkavállalói félelem áll – Hall szerint a vezetői vakfolt legalább annyira felelős. Ha a szervezet nem kínál egyértelmű karrierutakat, ha a fejlődési lehetőségek nem láthatóak, a munkavállalók racionálisan döntenek: maradnak, ahol ismerik a terepet. Ez látszólag stabilitást jelent, valójában azonban a szervezet tehetségcsatornáját szűkíti le, a belső mobilitást akadályozza, és közvetve a munkavállalói élményt is rontja.
HR-szempontból a job hugging kezelése elsősorban strukturált karrierbeszélgetéseket és átlátható belső mobilitási programokat igényel. A vezetőket tudatosan fel kell készíteni arra, hogy ne csak a teljesítményt kezeljék, hanem aktívan segítsék a csapattagok fejlődési ambícióit. A pszichológiai biztonság megteremtése itt kulcsszerepet játszik: ha egy munkavállaló mer előrelépési igényt jelezni anélkül, hogy féljen a visszaesés következményeitől, a job hugging természetes módon csökken.
