A Cornell Egyetem ellen indított per tárgya az volt, hogy a felsőoktatási intézmény felvételi gyakorlata hátrányosan különbözteti meg a nem DEI-célcsoportokhoz tartozó jelölteket. A szövetségi bíró azonban nem a diszkrimináció érdemi kérdésében döntött – hanem azon az alapon utasította el a keresetet, hogy a felperesnek nem volt valódi jogi érdeke, mivel bizonyítottan nem állt szándékában visszatérni az akadémiai szférába.
Ez a technikai döntés megkímélte a bíróságot attól, hogy állást foglaljon a DEI-alapú felvételi gyakorlatok alkotmányosságáról – egy olyan kérdésről, amely egyre több szövetségi bíróságon jelenik meg. A DEI-ellenes perek száma az elmúlt években nőtt, és egyes esetekben az érvek valóban teret nyertek a bírósági rendszerben. Cornell esetében azonban a perlési jogosultság hiánya zárta rövidre az eljárást.
HR-szemszögből az üzenet egyértelmű: a DEI-felvételi programok jogi kitettsége valós, és a szervezeteknek tudatosan kell felépíteniük a sokszínűségi toborzási gyakorlataikat. A dokumentált, átlátható és következetesen alkalmazott folyamatok csökkentik a kockázatot – és hosszú távon erősebb védelmet nyújtanak, mint a jól hangzó, de aluldokumentált DEI-irányelvek.
