Szingapúr kormánya bejelentette, hogy 2029. január 1-jével – az eredetileg tervezett ütemezésnél korábban – emeli a törvényes nyugdíjkorhatárt és az újrafoglalkoztatási korhatárt. A döntés az ország demográfiai kihívásaira adott tudatos válasz: az elöregedő társadalomban egyre nagyobb szükség van arra, hogy a tapasztalt munkavállalók minél tovább aktívan részt vehessenek a munkaerőpiacon.
Az újrafoglalkoztatási korhatár emelése azt jelenti, hogy a munkáltatóknak hosszabb ideig kell álláslehetőséget kínálniuk az idősebb munkavállalóknak, feltéve, hogy azok munkaképesek és megfelelnek a munkakör követelményeinek. A szingapúri munkaerőpiacon ez nem új tendencia – az ország évek óta következetes politikát folytat az aktív időskor és a generációk közötti munkahelyi együttélés ösztönzésére. Az előrehozás ugyanakkor jelzi, hogy a helyzet sürgetőbbé vált a korábbi előrejelzéseknél.
HR-szemszögből a szingapúri lépés globálisan is releváns tanulság. Az elöregedő munkaerő megtartása nem csupán jogszabályi megfelelési kérdés – stratégiai lehetőség is. Azok a szervezetek, amelyek már most felkészülnek az idősebb munkavállalók integrációjára, rugalmas munkavégzési lehetőségeket kínálnak és generációközi tudásátadást terveznek, versenyelőnybe kerülnek a tehetségért folytatott harcban. A korhatár emelése nem teher, hanem jelzés: az idősebb munkavállalók tapasztalata és elkötelezettsége értékes erőforrás.
