Minden negyedik vezető visszatartja a visszajelzést – még akkor is, ha jó hírt mondhatna. Ezt mutatja egy friss brit kutatás, amely a „szelektív visszatartás" jelenségét vizsgálta a munkahelyi kommunikációban. A visszajelzés hiánya pedig nem semleges állapot: aktívan rontja a munkavállalói teljesítményt és az elköteleződést.
A kutatás szerint a visszatartás mögött többféle ok húzódik meg. Egyes vezetők egyszerűen nem szánnak rá időt, mások bizonytalanok abban, hogyan adják át hatékonyan a visszajelzést, megint mások pedig azt hiszik, hogy a pozitív megerősítés „felesleges" vagy „magától értetődő". Csakhogy a munkavállalók nagy többsége kifejezetten igényli az elismerést – és annak hiányát komoly jelzésként értelmezi.
HR-szemszögből ez egyértelmű beavatkozási pont. A visszajelzési kultúra fejlesztése nem csupán kommunikációs tréning kérdése – a pszichológiai biztonság megteremtésével és a vezetői elvárások újradefiniálásával érhető el valódi változás. Azok a szervezetek, ahol a vezetők rendszeresen és őszintén adnak visszajelzést, alacsonyabb fluktuációt és magasabb teljesítményt mérnek. Az elismerés nem luxus – alaptőke.
