Vezető kanadai vállalatok HR-igazgatói közösen vizsgálták meg a munkavállalói juttatási rendszerek egyik legnagyobb paradoxonát: miért nem használják az emberek azokat az eszközöket, amelyeket a szervezet kifejezetten nekik fejlesztett ki? A kerekasztal résztvevői – a Canada Goose, a Staples Canada és a Lactalis Canada képviselői – egyöntetűen azt tapasztalják, hogy a munkavállalók döntő többsége csak akkor veszi igénybe a juttatásokat, amikor már valamilyen krízishelyzetbe kerül.
A többgenerációs munkaerő eltérő elvárásai tovább bonyolítják a képet. Míg az idősebb generációk a hagyományos egészségügyi és nyugdíjcsomagokat részesítik előnyben, a fiatalabbak mentális egészségi támogatást, rugalmas megoldásokat és személyre szabott opciókat keresnek. A növekvő költségek mellett a felhasználási arány alacsony, ami azt jelenti, hogy a vállalatok sokat fizetnek olyan csomagokért, amelyeket a dolgozók nem ismernek, nem értenek, vagy nem tartanak magukra vonatkozónak.
A HR-szakemberek számára a tanulság egyértelmű: a juttatástervezés önmagában kevés, ha hiányzik a folyamatos edukáció és a személyre szabott kommunikáció. Az évi egyszeri tájékoztatók helyett rendszeres, célcsoportra szabott üzenetekre van szükség. A legjobb juttatási csomag is értéktelen, ha a munkavállaló nem tudja, mikor és hogyan veheti igénybe.
