Andy Burnham, Manchester polgármestere nyilvánosan megkérdőjelezte, hogy a virtuális interjúk és az AI-alapú előszűrő rendszerek valóban igazságos toborzási folyamatot biztosítanak-e. Burnham szerint ezek az eszközök – bár hatékonyak lehetnek a munkaadók számára – jelentős hátrányt okoznak azoknak a fiataloknak, akiknek nincs tapasztalatuk az online interjúkkal, vagy akiket az algoritmusok szisztematikusan kiszűrnek még azelőtt, hogy egyetlen emberrel is beszélhetnének.
A polgármester aggályai nem légből kapottak. Egyre több kutatás mutatja, hogy az AI-alapú szűrőrendszerek hajlamosak reprodukálni a meglévő munkaerőpiaci egyenlőtlenségeket, és bizonyos demográfiai csoportokat – köztük a pályakezdőket, a kevésbé képzett munkakeresőket és a hátrányos helyzetűeket – aránytalanul kiszűrni. A virtuális interjúformátum szintén nem semleges: a digitális eszközökhöz való hozzáférés, az otthoni körülmények és a kamerás kommunikációban való jártasság mind befolyásolják az értékelést.
HR-szemszögből Burnham felvetése fontos figyelmeztetés: a hatékonyság önmagában nem elég. A toborzási technológia bevezetésekor a szervezeteknek aktívan tesztelniük kell, hogy az eszközeik nem zárnak-e ki értékes jelöltcsoportokat. A méltányos toborzás ma már nem csupán etikai kérdés, hanem közvetlen tehetségmenedzsment-kockázat is – különösen egy olyan munkaerőpiacon, ahol a pályakezdő tehetségek megszerzéséért komoly verseny folyik.
