Egy friss kanadai kutatás ellentmondásos képet fest a mesterséges intelligencia munkahelyi terjedéséről: az AI valóban növeli a produktivitást, de ezzel párhuzamosan komoly szorongást is generál a munkavállalók körében. A felmérés szerint nemcsak az egyszerűbb munkakörökben dolgozók érzik fenyegetve magukat, hanem a magasabb pozíciókban lévő szakemberek és menedzserek is aggódnak az AI hosszú távú hatásai miatt.
Az adatok szerint a kanadai álláskeresők jelentős része már az interjúfolyamat során is szembesül az AI jelenlétével – legyen szó automatizált szűrőrendszerekről vagy AI-alapú értékelési eszközökről. Ez fokozza a bizonytalanságérzetet, és csökkenti a folyamat átláthatóságát. A menedzserek oldalán szintén jelen van a félelem: sokan nem tudják, hogyan kommunikálják hitelt érdemlően az AI bevezetését a csapataiknak anélkül, hogy tovább növelnék az aggodalmat.
HR-szemszögből a kulcskérdés nem az, hogy bevezeti-e egy szervezet az AI-t, hanem az, hogy hogyan csinálja. A pszichológiai biztonság fenntartása AI-transzformáció idején aktív HR-munkát igényel: nyílt kommunikációt, átképzési lehetőségeket és olyan kultúrát, ahol a munkavállalók kérdezhetnek és aggodalmaikat megfogalmazhatják. Az eszköz önmagában semleges – a szervezeti hatás azon múlik, milyen emberi keretet ad köré a vezetés.
