A kiberbiztonság általában IT-kérdésként kerül napirendre, de egy friss jelentés szerint a valódi gyenge pont sokszor a szervezeti kultúrában rejlik. Ha a munkavállalók félnek hibát bevallani vagy gyanús eseményt jelezni, a vállalat sokkal kiszolgáltatottabbá válik a külső támadásokkal szemben. A félelem tehát nem csupán embereket bénít meg – rendszereket is veszélyeztet.
A kutatás adatai szerint azokban a szervezetekben, ahol alacsony a pszichológiai biztonság szintje, a dolgozók jelentős része inkább elhallgatja a biztonsági incidenseket, minthogy szembesüljön a lehetséges következményekkel. Ez azt jelenti, hogy egy adathalász kísérlet vagy egy véletlenül megnyitott rosszindulatú link bejelentés nélkül marad, miközben a kár egyre nagyobb lesz. A nyitott, hibatűrő kultúra ezzel szemben gyorsabb incidenskezelést és kisebb kitettséget eredményez.
HR-szemszögből ez az összefüggés egyértelmű üzenetet hordoz: a pszichológiai biztonság befektetés, nem luxus. A HR-nek aktív szerepet kell vállalnia abban, hogy a hibákról való nyílt kommunikáció normává váljon – ez pedig a kiberbiztonsági tréningeken túlmutató, mélyebb kultúraváltást igényel. A biztonságtudatos szervezet egyben pszichológiailag is biztonságos szervezet.
