A karrierfejlesztés sokáig egymástól elszigetelt programok összességeként működött a szervezeteken belül: egy mentorálási kezdeményezés itt, egy képzési modul ott, egy belső mobilitási platform amott. Keka DasGupta, a CERIC szakértője szerint azonban ez a széttagolt modell egyre kevésbé tartható fenn – és pontosan ez az egyik oka annak, hogy a tehetségek megtartása komoly kihívás marad.
DasGupta a „karrierinfrastruktúra" fogalmát ajánlja keretszemléletként: olyan összehangolt, egymásra épülő rendszereket és folyamatokat, amelyek nem reaktívan – azaz csak akkor aktiválódnak, ha már baj van –, hanem proaktívan támogatják a munkavállalók karrierútját. A fail-first gondolkodás, vagyis az a szemlélet, hogy csak a kudarcok után reagálunk, hosszú távon drága és demotiváló.
HR-szempontból ez a megközelítés komoly szervezeti átgondolást igényel. A tehetségmenedzsmentnek nem programokat, hanem rendszert kell építenie – ahol a karrierbeszélgetések, a belső mobilitás, a készségfejlesztés és a teljesítménymenedzsment valóban összekapcsolódnak. A HR feladata az, hogy ezt a keretet tudatosan tervezze meg, és ne hagyja, hogy a munkavállalói élmény esetleges maradjon.
