Egy kanadai munkaügyi bíróság elmarasztalt egy munkáltatót azbeszt okozta rákos megbetegedés miatt, miután régi munkaügyi nyilvántartások cáfolták meg a cég védekezését. A dokumentumok egyértelműen bizonyították, hogy a munkavállaló hosszú éveken át rendszeresen érintkezett az egészségkárosító anyaggal – a munkáltató állításával ellentétben.
A bíróság megállapította, hogy az azbeszt-expozíció „folyamatos és ismétlődő" volt. A kulcsbizonyítékot azok az archivált munkanyilvántartások szolgáltatták, amelyeket maga a munkáltató állított össze annak idején. Ezek az iratok pontosan rögzítették, milyen feladatokat végzett a munkavállaló, és milyen körülmények között dolgozott – évtizedekkel később ezek váltak a per fordulópontjává.
HR-szempontból az eset egyértelmű üzenetet hordoz: a munkáltatói felelősség nem évül el, és a munkavédelmi dokumentáció megőrzése nem opcionális. A HR-csapatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkakörülményekkel kapcsolatos nyilvántartások hosszú távon is hozzáférhetők legyenek – ezek nemcsak jogi védelmet nyújtanak, hanem a munkavállalói biztonság igazolásának alapját is képezik. Amit egyszer leírtak, az előkerülhet.
