A Gallup friss globális munkahelyi jelentése szerint az Egyesült Királyságban az alkalmazottak csupán 10 százaléka elkötelezett a munkája iránt – ez a szám a valaha mért legalacsonyabb érték az országban. A többi munkavállaló vagy passzív, vagy aktívan nem elkötelezett, ami óriási termelékenységveszteséget és magas fluktuációt eredményez. A helyzet nem pusztán HR-probléma: szervezeti kultúra és vezetési krízis egyszerre.
A kutatás rámutat, hogy az elkötelezettség eróziója nem egyik napról a másikra következett be. A pandémia alatt elterjedt hibrid és remote munkavégzés széttörte azokat a személyes kapcsolatokat, amelyek korábban természetesen tartották össze a csapatokat. A Gallup adatai szerint az elkötelezett munkavállalók 23 százalékkal termelékenyebbek, és háromszor kisebb valószínűséggel hagyják ott munkahelyüket – vagyis az elkötelezettség nem „puha" HR-mutató, hanem kemény üzleti tényező.
HR-szemszögből a megoldás nem egyetlen nagyszabású programban rejlik, hanem a mindennapi kapcsolódás tudatos építésében. A személyes találkozók, a csapatszintű rituálék és a közvetlen vezető szerepe kritikus: a Gallup szerint az elkötelezettség varianciájának 70 százalékát a közvetlen vezető viselkedése magyarázza. Ha a szervezet valóban komolyan veszi a munkavállalói élményt, most kell befektetni a vezetők fejlesztésébe és a közösségi terek – fizikai és virtuális – tudatos kialakításába.
