A Boston Consulting Group legújabb kutatása kellemetlen igazságot tárt fel: az AI nem mindig tesz okosabbá. Ha a munkavállalók túl intenzíven támaszkodnak mesterséges intelligencia eszközökre, egy sajátos kimerülési állapot – a BCG által „brain fry"-nak nevezett jelenség – alakul ki. Ez nemcsak fáradtságot jelent, hanem megnövekedett hibaarányhoz, gyengébb döntéshozatalhoz és magasabb kilépési szándékhoz vezet.
A kutatás szerint a probléma nem az AI használatában rejlik, hanem annak mértékében és módjában. Az a munkavállalói csoport teljesített a legjobban, amelyik tudatosan váltogatta az AI-asszisztált és az önálló gondolkodást igénylő feladatokat. A folyamatos AI-delegálás viszont elsorvasztja a kritikai gondolkodást és a problémamegoldó kapacitást – éppen azokat a képességeket, amelyek a legtöbb szervezetben a legértékesebbek. A fluktuáció növekedése ráadásul közvetlen pénzügyi terhet jelent.
HR-szempontból ez a kutatás cselekvési felhívás. A szervezeteknek nem az AI visszaszorítása a feladat, hanem az egészséges AI-munkaviszony kialakítása. Ez magában foglalja az AI-használati normák meghatározását, a digitális jóllét integrálását a munkavállalói élmény stratégiájába, és a vezetők felkészítését arra, hogyan ismerjék fel az agyégés jeleit a csapatban. A rugalmas munkavégzés kereteinek újragondolása is segíthet: nem csak arról szól, hol dolgozunk, hanem arról is, hogyan gondolkodunk.
