A munkaerőhiány idején a vállalatok előszeretettel nyúlnak a munkaerő-kölcsönzés eszközéhez: gyorsan betölthető pozíciók, rugalmas kapacitás, minimális adminisztráció. Úgy tűnik, ez win-win. Csakhogy Marcus Merheim, a Personalwirtschaft kolumnistája szerint a legtöbb HR-osztály elszalaszt valamit, ami a kölcsönzési folyamat melléktermékeként keletkezik: valódi, szűretlen visszajelzést arról, milyen valójában a munkáltatói élmény a cégnél.
A kölcsönzött munkavállalók különleges pozícióban vannak: elég közel dolgoznak ahhoz, hogy érzékeljék a szervezeti kultúrát, a vezetési stílust és a munkahelyi légkört, de elég kívülállók ahhoz, hogy objektíven lássák, ami a bentieknek már természetes. Véleményüket ritkán kérdezik meg, exit interjú szinte sosem készül velük, holott épp ők azok, akik a legrészletesebb képet adhatnák arról, hogyan éli meg egy újoncként érkező a céget.
A HR-esek számára az üzenet egyértelmű: a kölcsönzött munkaerő nem csak kapacitásprobléma megoldása, hanem employer branding adat is. Érdemes strukturált visszajelzési rendszert kiépíteni, amely bevonja a kölcsönzötteket is – akár rövid pulzusfelmérések, akár közvetítőn keresztüli interjúk formájában. Aki ezt megteszi, versenyelőnyt szerez a munkáltatói márka finomhangolásában anélkül, hogy drága kutatásokba kellene invesztálnia.
