Tizenkét brit egyetemet von vizsgálat alá az az állítás, hogy magánbiztonsági cégeket alkalmaztak palesztinpárti nézeteket nyilvánosan képviselő oktatók és hallgatók titkos megfigyelésére. A vád szerint az intézmények nem belső fegyelmi mechanizmusokon keresztül, hanem rejtett úton gyűjtöttek információkat az érintettekről – ezt a jogvédők egyenesen orwellinak minősítik.
Az érintett intézményeket jogi levélben figyelmeztették: a tevékenység súlyos adatvédelmi aggályokat vet fel, és sérti a munkavállalók szólásszabadsághoz, illetve az egyesülési szabadsághoz fűződő jogait. A brit adatvédelmi hatóság, az ICO hatáskörébe is kerülhet az ügy. Az érintett alkalmazottak egy része már jelezte: jogorvoslatot keres a diszkrimináció és a magánélet megsértése miatt.
HR-szemszögből az eset alapkérdéseket vet fel a munkahelyi megfigyelés etikai és jogi határairól. Egy munkáltató soha nem alkalmazhat rejtett megfigyelést politikai vagy ideológiai nézeteket valló munkavállalók ellen – ez nemcsak jogellenes, hanem a pszichológiai biztonságot is rombolja. A HR-eseknek most érdemes felülvizsgálni szervezetük monitoring-politikáját, és egyértelműen lefektetni, hol húzódik a legitim és az elfogadhatatlan határ.
