Egy német munkavállaló titokban hangfelvételt készíthetett egy személyzeti megbeszélésről – és ez az egyetlen gyanú elegendőnek bizonyult a rendkívüli felmondáshoz. A Baden-Württembergi Munkaügyi Fellebbviteli Bíróság (LAG Baden-Württemberg) megerősítette a munkáltató döntését: a gyanún alapuló rendkívüli felmondás (Verdachtskündigung) jogszerű volt, még akkor is, ha a hangfelvétel tényleges megtörténtét nem sikerült technikai eszközökkel igazolni.
A döntő bizonyíték egy szokatlanul részletes emlékeztető volt, amelyet a munkavállaló a megbeszélés után készített. A bíróság szerint ennek tartalma és pontossága olyan szintű volt, hogy ésszerűen kizárta a puszta memóriára való támaszkodást – és komolyan alátámasztotta a titkos rögzítés gyanúját. A német jog szerint a személyzeti megbeszélések engedély nélküli hangfelvétele súlyos bizalomszegésnek minősül, amely megalapozza a rendkívüli felmondást.
HR-szemszögből az ítélet több tanulságot is kínál. Egyrészt megerősíti, hogy a bizalom megsértése akkor is jogkövetkezményekkel járhat, ha a közvetlen bizonyíték hiányzik. Másrészt felhívja a figyelmet arra, hogy a személyzeti megbeszélések előtt érdemes egyértelműen kommunikálni a felvételkészítés tilalmát. A HR-csapatoknak ajánlott ezt a szempontot beépíteni a belső eljárásrendekbe, és szükség esetén jogi szakértővel egyeztetni a Verdachtskündigung helyes alkalmazásáról.
