Az LVMH, a világ legnagyobb luxusipari csoportja ismét reflektorfénybe került: egy alapos újságírói vizsgálat a cég felvételi gyakorlatát vette célba, és azt állítja, hogy a vállalat tudatosan szűr a jelöltek megjelenése alapján. A botrány különösen Ausztráliában kavart nagy port, ahol a luxusszegmens munkaerőpiaca szorosan összefonódik a globális márkastratégiákkal.
A vizsgálat szerint az LVMH egyes egységeinél a fizikai megjelenés informális, de következetes szempontként jelenik meg a kiválasztási folyamatban – miközben erre sem belső szabályzat, sem nyilvános állásfoglalás nem ad felhatalmazást. Az ausztrál antidiszkriminációs jog jelenleg nem tiltja explicit módon a kinézet alapú hátrányos megkülönböztetést munkavállalási kontextusban, ami jogszabályi vákuumot teremt. Az LVMH vezérigazgatója határozottan cáfolta a vádakat, és hangsúlyozta, hogy a vállalat sokszínűségi elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen.
HR-szempontból ez az ügy rávilágít arra, hogy a strukturálatlan, szubjektív kiválasztási folyamatok milyen könnyen válnak diszkrimináció melegágyává – még akkor is, ha a szándék nem tudatos. A megjelenés alapú szűrés nemcsak etikailag problémás, hanem a tehetségmenedzsment szempontjából is kontraproduktív: a szervezetek így éppen a legdiverzebb és legtehetségesebb jelölteket veszíthetik el. A megoldás strukturált interjúk, vakított önéletrajz-értékelés és rendszeres felvételi auditok bevezetése – függetlenül attól, hogy a törvény éppen előírja-e ezt vagy sem.
