A Scottish Widows friss kutatása riasztó képet fest a brit nyugdíjrendszer jövőjéről: 12,2 millió felnőtt – a munkaképes korú lakosság jelentős hányada – nem rendelkezik elegendő megtakarítással ahhoz, hogy nyugdíjas éveiben fedezni tudja alapvető szükségleteit. A jelentés a helyzetet egyenesen „ingatagnak" nevezi, és azonnali cselekvést sürget mind a munkáltatóktól, mind a szabályozóktól.
A probléma nem egyenlően oszlik el: a nők, a részmunkaidőben dolgozók és az alacsony bérű munkavállalók szignifikánsan rosszabb helyzetben vannak. A jelenlegi automatikus belépési rendszer ugyan sokat javított a megtakarítási arányokon, de a befizetési szintek sok esetben nem elegendőek a megfelelő nyugdíjjövedelem eléréséhez. A munkáltatói hozzájárulások mértéke és a pénzügyi edukáció minősége döntően meghatározza, hogy a munkavállalók időben felismerik-e a kockázatot.
HR-szemszögből a nyugdíjbiztonság kérdése egyre inkább a munkavállalói élmény és a gondoskodó munkáltatói márka részévé válik. Azok a szervezetek, amelyek aktívan kommunikálnak a nyugdíjtervezésről, pénzügyi oktatást kínálnak és felülvizsgálják a hozzájárulási szinteket, nemcsak etikai kötelezettséget teljesítenek – versenyelőnyt is szereznek a tehetségek megtartásában. A juttatásstratégia ma már nem állhat meg az egészségbiztosításnál.
