Sam Altman (OpenAI) és Dario Amodei (Anthropic) korábban egyaránt aggasztó képet festett arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen gyorsan söpri el a szellemi munkakörök jelentős részét. Most mindkét vezér visszavett ebből a retorikából: nyilatkozataikban elismerik, hogy a fehérgalléros munkakörök automatizálása lassabb és összetettebb folyamat, mint azt előre jelezték. A változás nem csupán tudományos felismerés – az IPO-előkészületek közepette a befektetői bizalom szempontjából is számít a narratíva.
Az AI munkaerőpiaci hatásáról szóló vita az elmúlt két évben rendkívül felfokozott volt. Egyes előrejelzések szerint az irodai munkakörök 30-40 százaléka veszélybe kerülhet az évtized végéig, míg mások szerint az AI inkább kiegészíti, mint helyettesíti a humán munkavégzést. A valóság – ahogy az lenni szokott – árnyaltabb: bizonyos feladatok gyorsan automatizálhatók, más kompetenciák viszont felértékelődnek. A két vezér mostani nyilatkozata inkább a második narratívát erősíti.
HR-szemszögből a legfontosabb tanulság nem az, hogy ki mondott igazat az AI-tempóról. Sokkal fontosabb, hogy a szervezetek ne az apokaliptikus vagy az optimista szcenárióra tervezzék a workforce-stratégiájukat, hanem rugalmas, folyamatosan felülvizsgált megközelítést alkalmazzanak. A tehetségmenedzsmentnek ma adaptivitást kell fejlesztenie – nem konkrét technológiai jövőképre kell felkészíteni az embereket, hanem a változáshoz való alkalmazkodóképességre.
