A Z generáció tagjai tudják, hogy a szakmai hálózat karrierjük egyik legfontosabb tőkéje – mégis szignifikánsan kevesebbet tesznek a kapcsolatépítésért, mint az előző generációk. Egy friss kutatás feltárta a paradoxon mögötti mechanizmust: a fiatal szakembereket elsősorban a megítéléstől és az elutasítástól való szorongás tartja vissza, nem az érdektelenség.
A felmérés adatai szerint a Z generáció jelentős hányada kerüli a networking-eseményeket, a hideg megkereséseket és a mentorkapcsolatok kezdeményezését – még akkor is, ha egyébként aktívan keresi a szakmai fejlődési lehetőségeket. A kutatók rámutatnak: a közösségi média által generált összehasonlítási kultúra és a tökéletesség elvárása felerősíti a visszautasítástól való félelmet, ami paralízishez vezet.
A HR-csapatok és a vezetők számára ez konkrét teendőket jelöl ki. A pszichológiai biztonság megteremtése és a mentorprogramok strukturált bevezetése épp azért hatékony, mert elveszi a kezdeményezés terhét a fiatal munkavállalóktól. Ha a szervezet aktívan létrehozza a kapcsolódási pontokat – belső networking-lehetőségek, fordított mentoring, cross-funkcionális projektek –, a Z generáció tagjai bevonódnak. Csak épp senki ne várja, hogy ők lépjenek elsőként.
