Az Azubi-Recruiting Trends 2026 felmérés eredményei komoly vitát indítottak a német szakképzés világában. A kutatás egyik legütősebb adata: a tanulók 74 százaléka megbízhatónak tartja magát, de a képzők csupán 13 százaléka látja így — ez 61 százalékpontos észlelési szakadék, ami ritkán látható mértékű önértékelési torzítást mutat a soft skillek terén.
A Bertelsmann-alapítvány párhuzamos vizsgálata még súlyosabb képet fest: a tanulók ötöde már a képzés elhagyásán gondolkodik, és az esetek többségében nem a szakmai nehézségek, hanem a lelki terhelés áll a háttérben. Ez összecseng azzal, hogy sokan egyáltalán nem kapnak visszajelzést saját viselkedésükről és teljesítményükről, így az önkép és a valóság közötti rés csak tovább nő.
HR-szemszögből ez a kombináció — önértékelési torzítás plusz mentális terhelés — komoly beavatkozást igényel. A megoldás nem a követelményszint csökkentése, hanem strukturált visszajelzési rendszerek és pszichológiai támogatás bevezetése már a betanulási fázisban. Azok a szervezetek, amelyek ezt komolyan veszik, nemcsak a lemorzsolódást mérséklik, hanem olyan tehetségeket tartanak meg, akik hosszú távon értéket teremtenek.
