A megszorítási hullám a HR-osztályokat sem kíméli: egyre több szervezetben vágják meg a humán erőforrás büdzséjét, miközben a vezetés magasabb hatékonyságot és gyorsabb eredményeket vár. Ez paradox helyzetbe hozza a HR-t – kevesebb eszközzel kellene többet teljesíteni, és közben bebizonyítani, hogy egyáltalán megéri fenntartani a funkciót.
A szakértők szerint a HR akkor marad életben, ha lemond a kizárólag jóléti és compliance-szerepről, és stratégiai partnerként kezd el működni. Ehhez elengedhetetlen az adatvezérelt megközelítés: a fluktuáció költsége, a toborzási hatékonyság, a betegszabadság-trendek és a teljesítménymutatók mind olyan érvek, amelyekkel a HR számokban tudja megmutatni hozzáadott értékét. Azok a csapatok, amelyek képesek az üzleti döntéshozatalhoz kapcsolni a HR-intervenciókat, lényegesen kisebb létszámcsökkentési nyomással néznek szembe.
A helyzet egyúttal lehetőség is: a megszorítások kikényszerítik a prioritizálást, és azok a HR-szakemberek, akik most élesítik stratégiai szemléletüket, hosszú távon erősebb pozícióba kerülnek. A tehetségmenedzsment, a szervezeti kultúra fejlesztése és a vezetői hatékonyság mérése olyan területek, amelyeken a HR valódi üzleti hatást tud felmutatni – ha mer kilépni az adminisztratív komfortzónájából.
