A KPMG legújabb CEO-felmérése egy figyelemre méltó paradoxont tár fel: az amerikai vállalatok vezetőinek több mint 60 százaléka magabiztosan nyilatkozik arról, hogy cégük az AI-fejlesztés élvonalában jár vagy éppen a megfelelő ütemben halad – mégis csak töredékük számol be tényleges, szervezeti szintű átalakulásról. A bizalom magas, a kézzel fogható eredmények egyelőre szerények.
A felmérésből kiderül, hogy a legtöbb vezető az AI-t még mindig elsősorban hatékonyságnövelő eszközként kezeli, nem pedig üzleti modellt újraíró erőként. A beruházások növekednek, a pilotprogramok szaporodnak, de a szervezeti struktúrák, a döntéshozatali folyamatok és a munkavégzés alaplogikája egyelőre nem változott meg gyökeresen. A gap a retorika és a valóság között különösen az emberek menedzselésének területén szembetűnő.
HR-szemszögből ez az eredmény komoly üzenetet hordoz. Ha a transzformáció még nem látható, annak egyik oka éppen az lehet, hogy a szervezetek az AI-t technológiai projektként kezelik, nem pedig tehetségstratégiai és kultúraváltási kérdésként. A HR-nek most van esélye belépni a stratégiai párbeszédbe: megmutatni, hogy az emberek és a technológia együttes fejlesztése nélkül az AI-befektetések nem hozzák meg a várt áttörést.
