Egy német vállalat nemrégiben egyetlen pozícióra 340 pályázatot kapott – ebből 280-at AI generált. A szám elsőre a jelöltek lustaságának tűnhet, de Marcus Merheim, a Personalwirtschaft kolumnistája más következtetést von le: a tömeges AI-pályázás a cég vonzerejéről és toborzási folyamatáról árulkodik, nem a keresők hozzáállásáról.
A logika egyszerű: ha valaki AI-val tömegesen pályázik, az azt jelzi, hogy nem bízik abban, hogy egy gondosan megírt levél elegendő – mert a tapasztalata szerint úgyis automatizált szűrőn fog átmenni. Az embertelen toborzási folyamat embertelen választ szül. Ahol a jelölt úgy érzi, hogy csak egy szám a rendszerben, ott pontosan úgy is viselkedik.
HR-szemszögből ez a jelenség komoly munkáltatói márka-kérdés. A jelöltélmény ma már nem ér véget az ajánlattétellel: az elutasított pályázók, a lassú visszajelzések és az átláthatatlan folyamatok mind alakítják, hogy mit gondol rólad a piac. Aki ebben a környezetben minőségi tehetségeket akar vonzani, annak először a toborzási élményt kell emberi szintre hozni – az AI-szűrők helyett.
