A SPARK TALENT konferencia második napja nem a megszokott motivációs sablonokat hozta, hanem kemény szervezeti valóságokat: hogyan vezess hatékonyan bizonytalanságban, hogyan hajts végre masszív transzformációkat, és hogyan őrizd meg a csapatod – és saját magad – kapacitását a folyamatos nyomás közepette. A Google School for Leaders vezetője, Alison Parrin nyitotta a napot egy provokatív gondolattal: a „tudás" kultúrájától el kell mozdulni a „nem tudás" kultúrája felé.
A nap egyik leggyakorlatiasabb üzenete az utódlás kockázatcsökkentéséről szólt. A szakértők szerint a legtöbb szervezet még mindig reaktívan kezeli a tehetségmenedzsmentet – kulcspozíciók csak akkor kerülnek fókuszba, ha már baj van. Emellett a vezetői sávszélesség, azaz a mentális és időbeli kapacitás védelme önálló témává nőtte ki magát: a túlterhelt vezető nem tud jól dönteni, és a csapata sem teljesít optimálisan.
HR-szempontból ezek az üzenetek egybecsengenek azzal, amit a pszichológiai biztonság és a szervezeti rugalmasság kutatói régóta hangsúlyoznak. A „leszokás" a régi módszerekről – az „unlearning" – nem gyengeség, hanem stratégiai kompetencia. A HR-eseknek érdemes ezeket a keretrendszereket beépíteni a vezetőfejlesztési programokba, mielőtt a szervezet egy valódi válsághelyzetben kénytelen tanulni.
