A munkaerőpiac egyre furcsább paradoxont mutat: miközben a jelöltek száma növekszik, a vállalatok mégsem tudják betölteni a nyitott pozíciókat. Az iCIMS legfrissebb jelentése szerint ez a szakadék – a kereslet és a tényleges felvételek között – különösen a feldolgozóiparban szélesedett ki az elmúlt hónapokban.
A jelenség mögött nem a jelöltek hiánya áll. Ellenkezőleg: a pályázatok száma emelkedik, ám a toborzási tölcsér valahol elakad. A jelöltek nem jutnak el az ajánlatig – legyen szó lassú folyamatokról, rossz szűrési mechanizmusokról, vonzótlan juttatási csomagokról vagy a hirdetések és a valódi igények közötti eltérésről. Az eredmény mindkét oldalon frusztráció: a vállalatoknál betöltetlen szerepek, a jelölteknél visszautasítás.
HR-szempontból ez egy toborzási audit szükségességét jelzi. Ha több jelentkező van, de kevesebb felvétel születik, a probléma a folyamatban keresendő – nem a piacon. Érdemes megvizsgálni, hol vesznek el a jelöltek a tölcsérben, milyen üzeneteket közvetít a munkáltatói márka, és valóban versenyképes-e az ajánlat. A tehetségmenedzsment nem érhet véget az álláshirdetésnél.
