Németországban rekordmagasságba tornázta fel magát a betegállomány miatti munkáltatói teher: a táppénz-kiegészítés összege elérte a 85,6 milliárd eurót évente. A politikai vita azonnali megoldásokat keres – az FDP alelnöke, Wolfgang Kubicki például az első naptól kötelező orvosi igazolást és jelenléti bónuszt javasol a hiányzások visszaszorítására.
A számok valóban riasztóak: a német dolgozók átlagosan több mint 20 napot vannak évente betegállományban, ami az európai mezőnyben kiemelkedően magas. A jelenlétibónusz ötlete nem új – egyes vállalatok már alkalmazzák –, de a kutatások szerint ez inkább arra ösztönzi a munkavállalókat, hogy betegen is bemenjenek dolgozni, ami hosszabb távon magasabb költségeket és alacsonyabb produktivitást okoz. Az igazolási kötelezettség szigorítása szintén ellentmondásos: egyes elemzők szerint nem csökkenti a tényleges megbetegedések számát, csak a bürokráciát növeli.
HR-szemszögből a betegállomány magas szintje nem adminisztratív, hanem szervezeti kérdés. A munkavállalói elégedettség, a pszichológiai biztonság és a vezető-beosztott kapcsolat minősége sokkal erősebben korrelál a hiányzási mutatókkal, mint bármilyen szankció. Azok a vállalatok, amelyek megelőzésbe és munkavállalói élménybe fektetnek, tartósan jobb eredményeket érnek el – a politikai gyorsmegoldásoknál messze hatékonyabban.
