A digitális ikrek – vagyis egy adott személy tudását, döntési mintáit és szakértelmét modellező AI-rendszerek – lassan kilépnek a sci-fi kategóriájából és belépnek a valódi munkahelyekre. A technológia célja, hogy megőrizze a kulcsemberek tudását, lehetővé tegye annak skálázását, és növelje a szervezeti produktivitást – különösen ott, ahol a tapasztalat nehezen átadható vagy pótolható.
Az ázsiai nagyvállalatok körében már zajlanak pilot projektek: egyes cégek digitális másolatot készítenek vezető szakértőikről, hogy azok „digitális verzióját" betanításra, döntéstámogatásra vagy ügyfélkiszolgálásra használják. A McKinsey és más elemzőcégek adatai szerint a tudásmenedzsment területén a digitális ikrek akár 20-30%-os hatékonyságnövekedést hozhatnak – de csak akkor, ha a bevezetés átgondolt és etikailag szabályozott.
A HR-nek most kell meghatároznia a kereteket: ki dönt arról, hogy valakiből digitális iker lesz? Milyen beleegyezési folyamat szükséges? Hogyan kezeljük az adatvédelmi kockázatokat? A tehetségmenedzsment és a munkavállalói élmény szempontjából ez az egyik legösszetettebb kihívás, amivel a szakma a közeljövőben szembenéz. Az előre gondolkodó HR-csapatok már most érdemes, hogy etikai irányelveket és belső szabályzatokat dolgozzanak ki erre a területre.
