A rugalmas munkavégzés vitája újabb fordulóponthoz érkezett: friss kutatási adatok szerint nem mindegy, hány napot tölt valaki otthon. A heti kettő és az öt nap között nem fokozati, hanem minőségi különbség van – és ez a HR-stratégiák újraírását teszi szükségessé.
A vizsgálat azt találta, hogy a heti két-három napos irodai jelenlét megőrzi a csapatköteléket, a spontán együttműködést és a pszichológiai biztonságot, míg a teljes home office ezeket szisztematikusan erodi. A teljesen remote dolgozók körében magasabb az izoláció érzése, gyengébb a szervezeti kultúrához való kötődés, és lassabb a karrierépítés üteme – különösen a pályakezdők esetében.
A HR-szakembereknek érdemes felülvizsgálni a „bármi megy" típusú rugalmas munkavégzési politikákat. Az adatok azt sugallják, hogy a hibrid modell – strukturáltan, minimális irodai napokkal – jobb egyensúlyt teremt munkavállalói élmény és szervezeti teljesítmény között, mint a korlátlan távmunka. A policy kialakításakor a szám számít.
