A Z generációról szóló egyik legelterjedtebb sztereotípia, hogy nem tűri a kritikát, és az első nehezebb visszajelzésnél összeomlik. Ez a nézet egyre több munkahelyen meghatározza, hogyan kommunikálnak a vezetők a fiatal munkavállalókkal – sokszor tévesen. Az újabb vizsgálatok rámutatnak, hogy a probléma gyökere nem a befogadóban, hanem a visszajelzés módjában keresendő.
A kutatók szerint a Z generáció tagjai igenis nyitottak az őszinte, akár kemény visszajelzésre – feltéve, hogy az pszichológiailag biztonságos közegben érkezik, és a vezető valódi fejlődési szándékot közvetít. A hangnem, az időzítés, a személyesség és a kölcsönös bizalom mind kritikus tényező. Ha ezek hiányoznak, a visszajelzés – kortól függetlenül – elveszíti hatékonyságát, és inkább ellenállást vált ki, mint fejlődést.
HR-szempontból ez egyértelmű üzenet: a visszajelzési kultúra fejlesztése nem generációs kérdés, hanem vezetői kompetencia kérdése. Azok a szervezetek, amelyek befektetnek a vezetők feedback-készségeinek fejlesztésébe, és tudatosan építik a pszichológiai biztonságot, sokkal hatékonyabban tartják meg és fejlesztik a fiatal tehetségeket. A sztereotípiák helyett érdemes a konkrét kommunikációs eszközökre fókuszálni.
