A mesterséges intelligencia rohamos terjedése a toborzásban nemvárt mellékhatást hozott: a jelöltek szavaznak a lábukkal. Több friss felmérés is azt mutatja, hogy az álláskeresők jelentős hányada – különösen a tapasztaltabb, keresett profilok – visszalép a folyamatból, ha AI-rendszerrel kell interjúznia emberi recruiter helyett. A jelenség különösen az automatizált videóinterjú-platformoknál figyelhető meg.
Daniel Chait, a Greenhouse toborzási szoftver vezérigazgatója nyíltan fogalmaz: „A mai AI a felvételi folyamatban egy rossz rendszert tesz még rosszabbá – több pályázat érkezik, de kevesebb valódi jel, és csökken az átláthatóság." A probléma összetett: az AI ugyan gyorsítja az adminisztrációt, de a jelöltek bizalmatlanok az algoritmusok értékelési logikájával szemben, és sokan úgy érzik, hogy egy gép nem képes felismerni a valódi kompetenciájukat.
HR-szempontból ez komoly dilemmát teremt. A hatékonyság és a jelöltélmény között feszülő ellentét feloldása nem halogatható. Azok a szervezetek járnak jól, amelyek az AI-t a toborzás háttérfeladataira alkalmazzák – adminisztráció, előszűrés dokumentumalapú kritériumok szerint –, miközben az emberi kapcsolatot a kulcspontokban megőrzik. A legjobb jelöltekért folyó versenyben a pozitív jelöltélmény stratégiai kérdés.
