Egy fekete álláskereső pert indított a Sirius XM ellen, azt állítva, hogy a vállalat mesterséges intelligenciával működő toborzási rendszere faji alapon szűrte ki a jelentkezéseit. A férfi közel 150 nyitott pozícióra adott be pályázatot, és egyiknél sem jutott érdemi visszajelzéshez. Az AI-rendszer állítólag gyanúsnak ítélte, hogy több lakcímet is megadott – ami önmagában nem jogsértő, ám a per szerint diszkriminatív hatást eredményezett.
A bíróság végül a Sirius XM javára döntött, és elutasította a faji diszkrimináció vádját. Az ítélet szerint a felperes nem tudta kellően bizonyítani, hogy az algoritmus valóban faji alapon működött volna hátrányosan. A vállalat tagadta az állításokat, és azzal érvelt, hogy a szűrőrendszer semleges, objektív kritériumok alapján dolgozik.
HR-szemszögből az eset tanulságos, még ha a per el is bukott. Az automatizált toborzási rendszerek átláthatósága és auditálhatósága egyre sürgetőbb kérdés – különösen akkor, ha az algoritmus látszólag semleges döntései rendszerszintű hátrányokat okoznak bizonyos csoportoknak. A HR-szakembereknek aktívan vizsgálniuk kell, hogy az AI-eszközeik valóban esélyegyenlőséget támogatnak-e, ne csak formálisan feleljenek meg a jogi minimumnak.
