Egy új nagymintás kutatás megvizsgálta, hogy a vezérigazgató neme milyen összefüggést mutat a szervezeten belüli nemi diverzitással. Az eredmények egyértelműek: ahol nő vezeti a vállalatot, ott az igazgatótanácsban és a felsővezetői körben is lényegesen nagyobb arányban találhatók nők. Ez nem véletlen egybeesés — a mintázat szisztematikus és statisztikailag robusztus.
A vizsgált vállalatok mindössze 6,7 százalékánál volt nő a legfőbb vezető. Ez önmagában is alacsony arány, de a különbség szemléletes: ezekben a szervezetekben a nők felsővezetői jelenléte messze meghaladja az átlagot. A kutatók szerint ez részben a tudatos toborzási és előléptetési döntések következménye, részben pedig a szervezeti kultúra alakulásának eredménye — a csúcsvezető modellként, és egyben kapuőrként is működik.
HR-szemszögből ez az adat stratégiai üzenet: a diverzitás nem csupán politikai szándék kérdése, hanem a leadership-pipeline közvetlen függvénye. Ha a szervezet komolyan veszi a nemi egyenlőség céljait, a vezérigazgatói és igazgatótanácsi szint tudatos alakítása nem opcionális, hanem rendszerszintű beavatkozási pont. A tehetségmenedzsment és az utódlástervezés csak akkor hoz valódi változást, ha a szándék a legfelső szinten is látható és hiteles.
