A brit Belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a Skilled Worker vízumkérelmek száma drámaian, 42%-kal csökkent a 2026 októberével záruló évben – az összes beadott kérelem mindössze 25 300 volt. Ez a visszaesés nem véletlen: a brit kormány tudatos lépéseket tesz a külföldi munkaerő-beáramlás visszaszorítása érdekében, ami alapjaiban írja át a nagyvállalatok toborzási stratégiáit.
A számok mögött összetett okok húzódnak. A vízumköltségek emelkedése, a szigorodó megfelelési követelmények és a munkáltatói szponzori engedélyek körüli bizonytalanság együttesen riasztja el a cégeket a külföldi toborzástól. Különösen az egészségügyi, az IT- és a vendéglátóipari szektor érzi meg a változást, ahol a hazai munkaerőpiaci kínálat régóta nem fedezi a keresletet. A munkáltatók egyre nehezebben navigálnak a bevándorlási szabályok útvesztőjében, miközben a megfelelési kockázat is nő.
HR-szempontból ez a tendencia stratégiai újragondolást követel. A külföldi tehetségekre építő szervezeteknek most kell felülvizsgálniuk toborzási mixüket: erősebb belső utánpótlásnevelésre, átképzési programokra és hazai tehetségforrásokra kell támaszkodniuk. Aki továbbra is külföldi munkavállalókat alkalmaz, annak robusztus compliance-folyamatokat és dedikált szakértői kapacitást kell kiépítenie – különben komoly jogi és reputációs kockázatot vállal.