A pandémia utáni „Nagy Lemondás" hulláma talán lecsillapodott, de egy új feszültség épül fel a munkaerőpiacon. Egy friss jelentés szerint a munkavállalók egyre nagyobb hányada elégedetlen a fizetésével, miközben egyre bizakodóbban tekint az alternatív álláslehetőségekre – ez a kombináció a következő hat hónapban érzékelhető fluktuációnövekedést hozhat.
A felmérés adatai szerint a válaszadók jelentős része aktívan figyeli a munkaerőpiacot, és sokan állásinterjúra is hajlandók lennének menni, ha megfelelő ajánlat érkezne. A kompenzációval való elégedetlenség az egyik legerősebb kilépési motiváló tényező – különösen ott, ahol az infláció reálbér-csökkenést okozott, de a béremelések elmaradtak vagy nem tartottak lépést. A karrierfejlődés hiánya és a rugalmas munkavégzés körüli bizonytalanság szintén szerepel a kilépési okok között.
HR-szempontból a most cselekvő szervezetek kerülhetik el a legjobban a tehetségvesztést. A megtartási stratégiának nem csupán bérkorrekcióból kell állnia – a fejlődési lehetőségek, az elismerés és a munkavállalói élmény komplex javítása szükséges. Azok a vezetők, akik rendszeres egyéni megbeszélések során valóban meghallgatják a munkatársakat, időben érzékelik a veszélyt – és reagálhatnak rá, mielőtt a legjobb emberek elmennek.
