Egy maine-i szövetségi bíró jóváhagyta a Hannaford Supermarkets és osztályvezetői között létrejött 8,875 millió dolláros egyezséget. Az érintett dolgozók a pékség, a felvágottas pult, a zöldséges és a húsos részlegeket vezették – és bár fizetett alkalmazottként tartotta őket nyilván a cég, heti 40 óránál többet dolgoztak anélkül, hogy túlóradíjat kaptak volna.
Az ügy kulcskérdése az volt, hogy ezek a vezetők valóban „exempt" – azaz törvény szerint mentesített – munkavállalóknak minősülnek-e a szövetségi Fair Labor Standards Act alapján. A mentesítés feltétele, hogy a munkakör elsősorban vezetői és döntéshozói feladatokból álljon. A pereskedők szerint azonban valójában fizikai munkát is végeztek, ami megkérdőjelezte a besorolást. A bíróság az egyezséget jóváhagyta, a felelősséget egyik fél sem ismerte el.
HR-szemszögből ez az ügy figyelmeztetés minden munkáltatónak: a „menedzser" cím önmagában nem alapozza meg a mentesített besorolást. A tényleges munkaköri tartalom, a döntéshozatali jogkör és a fizikai munkavégzés aránya mind számít. Érdemes rendszeresen felülvizsgálni az osztályozásokat – különösen a kiskereskedelemben, ahol a határok könnyen elmosódnak a vezető és a végrehajtó munkaköri szintek között.