A generatív AI-eszközök ma már szinte minden vállalatnál jelen vannak – legyen szó e-mailek szövegezéséről, dokumentumok összefoglalásáról vagy belső riportok előkészítéséről. Ez a mindennapi beágyazódás azonban jogi kérdéseket is felvet: két nemrégiben született amerikai szövetségi bírósági döntés arra keresi a választ, hogy az AI-rendszerekbe feltöltött adatok, az írott promptok és a generált outputok vajon védettek-e a peres eljárásokban.
A döntések arra utalnak, hogy a bíróságok egyre szkeptikusabbak azzal kapcsolatban, hogy az AI-eszközök használata automatikusan fenntartja az ügyvédi titoktartást vagy a munkafolyamat-kiváltságot. Ha egy munkavállaló egy harmadik fél által üzemeltetett AI-platformra tölt fel bizalmas adatokat, az adott tartalom elveszítheti védett státuszát – akár szándékos, akár véletlenszerű volt a megosztás.
HR-szempontból ez azonnali cselekvést igényel: a vállalatoknak felül kell vizsgálniuk AI-használati irányelveiket, egyértelműen meg kell határozniuk, milyen adatok tölthetők fel külső rendszerekbe, és képzésekkel kell tudatosítaniuk a kockázatokat. A szervezeti kultúra és a pszichológiai biztonság szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a munkavállalók ne esetlegesen, hanem informáltan használják ezeket az eszközöket.
