Az álláskeresők egyre nagyobb arányban találkoznak azzal, hogy egy algoritmus utasítja el őket – még mielőtt emberi szem rájuk nézne. A mesterséges intelligencia gyors és skálázható szűrést tesz lehetővé, de a folyamat fekete dobozként működik a jelöltek számára: nem tudják, miért estek ki, és nincs lehetőségük reagálni.
Egy kanadai HR-szakértő most hangot adott annak, ami sokakban felmerül: a jelölteknek jogot kellene kapniuk arra, hogy megkérdőjelezzék vagy kiegészítsék az AI döntését. Az automatizált rendszerek torzíthatnak, és ha nincs átláthatóság, a munkáltatók sem tudják, kiket szűrnek ki valójában. Egyes kutatások szerint az AI-szűrők hátrányosan érinthetnek bizonyos demográfiai csoportokat, miközben a cégek azt hiszik, objektívan döntenek.
HR-szemszögből ez komoly figyelmeztető jel. Ha a toborzási folyamat elveszíti az emberi kontroll és az átláthatóság elemét, a munkáltatói márka és a jelöltélmény is sérül. A legjobb tehetségek nem tűrik el a kommunikáció hiányát – és az elutasítás módja ugyanolyan fontos, mint maga a döntés. Érdemes felülvizsgálni, hol és hogyan lép be az AI a folyamatba, és biztosítani a visszacsatolás lehetőségét.
